Stúdió felszerelés

A stúdió berendezések a következő kategóriákat tartalmazzák:

• Processzorok - helyszimulátorok (reverb - spring, room, plate, hall), frekvencia -kiegyenlítők (EQ grafikus, parametrikus), effektek (chorus, flanger, phaser, delay ...), dinamikus processzorok (kompresszor, limiter, ekspander, noise gate)… ,,
• Hangrögzítők - többsávosak, beépített mikrofonnal vagy anélkül,
• stúdiómonitorok - hangszórók egy szerkezetben, amelyeket kifejezetten professzionális felhasználásra terveztek a zenei produkcióban,
• audió interfészek - olyan eszközök, például hangkártyák és audió interfészek, amelyek lehetővé teszik egy vagy több mikrofon vagy hangszer csatlakoztatását egy vagy több sávos rögzítéshez a személyi számítógép szoftverében,
• MIDI berendezés - különféle vezérlők, billentyűzetek, dobpadok és kapcsolók, amelyek lehetővé teszik a MIDI protokollok továbbítását, amelyekre az általunk irányítani kívánt MIDI kompatibilis stúdióberendezés válaszol,
• fejhallgatók és tartozékok,
• előerősítők - olyan eszközök, amelyek előkészítik a mikrofon vagy műszer jelét más stúdióberendezésekkel történő feldolgozásra, lényegében a mikrofon vagy a műszer jelét erősítik a vonal szintjére,
• állványok és stúdió kiegészítők és egyéb stúdiófelszerelések, amelyeket a zenei produkcióban használnak.

A hetvenes évek végéig a zenét vagy gyenge minőségű magnókkal, vagy nagyméretű, drága többsávos orsó-orsó magnókkal lehetett rögzíteni. Magas ára és igényes kezelése miatt a stúdióberendezések, mint például a többsávos tekercs-orsó magnószalagok, gyakorlatilag csak professzionális stúdiók és gazdagabb előadók számára álltak rendelkezésre. 1979-ben a Tascam feltalálta a Portastudio-t, egy kisméretű, négysávos felvevőt, amelyet hétköznapi fogyasztóknak terveztek. Ezzel az új termékkel a kisméretű, többcélú magnetofonok a hétköznapi felhasználók számára is elérhetővé váltak, népszerűségük és elterjedtségük, különösen az 1980-as években, csak egyre nőtt. A kilencvenes években az analóg többsávos hangrögzítőket felváltották a digitális hangrögzítők és a digitális audio munkaállomások (DAW). Ezeket az új eszközöket úgy tervezték, hogy hangfelvételeket digitális fájlokká alakítják és ezeket a digitális fájlokat különféle adathordozókra rögzítsék, például mágneses szalagra (pl. ADAT), merevlemezre, kompakt lemezre vagy flash ROM -ra.

A tér hangzása vagy rezonanciája drasztikusan megváltoztathatja a zeneszámok rögzítésének, feldolgozásának és keverésének módját. A kezeletlen terek egyenetlen frekvenciaválaszúak, ami azt jelenti, hogy minden kritikus feldolgozási és keverési döntés olyan hangon alapul, amely már „színes”, mivel a hangtechnikusok nem hallják pontosan, hogy mi van lejátszva. Az akusztikus panelek és a mélyfrekvenciás csapdák javíthatják a helyiség hangzását.

A 2020 -as járvány és a hozzá kapcsolódó intézkedések az otthonról dolgozók számának drámai növekedéséhez vezettek; a szakértők úgy vélekednek, hogy ez a hangfelvétel területén állandó gyakorlat marad a járvány elmúltával is.

Ezzel eljutottunk az otthoni hangfelvétel területére (home recording). Az otthoni hangfelvételnél a gyakorlat az, hogy a hangot magánlakásban rögzítik professzionális hangstúdió helyett. Az otthoni hangfelvételhez létrehozott stúdiót otthoni stúdiónak vagy projektstúdiónak nevezik. Otthoni felvételeket műsorvezetők, mesemondók, énekesek, zenészek, podcast műsorvezetők és dokumentumfilmesek készítik tömegesen különböző teljesítményi szinteken. A technika fejlődésével a 21. században a professzionális stúdióberendezések árai folyamatosan csökkennek és a felvételi technikákkal kapcsolatos információk mindenki számára elérhetővé váltak az interneten. Ezek a tendenciák az otthoni felvételek növekvő népszerűségéhez vezettek és a stúdióipar általános elmozdulását okozta az otthoni stúdiófelvételézés felé.

A professzionális hangstúdiókra való hatás

Az otthoni stúdiók számára hozzáférhető és alkalmas stúdiófelszerelések térnyerése súlyosan érintette a professzionális hangstúdiókat az elmúlt két évtizedben. Az ilyen technológia fejlődése, valamint a kezdő és még a tapasztalt előadók nagyon korlátozott költségvetése számos kereskedelmi hangstúdiót szüntetett meg. Sok professzionális hangmérnök költözött ezekből a kereskedelmi stúdiókból az otthonába, hogy jelentősen csökkentett költségek mellett tudjon szolgáltatásokat nyújtani ügyfeleinek. Az előadók elkezdték felszerelni otthoni stúdióikat önfelvételre és saját anyagok előállítására anélkül, hogy nagy költségvetéssel és drága stúdióbérléssel kellett volna foglalkozniuk. A zenei albumok értékesítésének hiánya az elmúlt években és a nagyobb lemezkiadók, amelyek csökkentették a költségvetésüket, hogy finanszírozhassák művészeiket és producereiket, hogy felvételt készítsenek ezekben a csúcsstúdiókban, szintén nagy károkat okoztak. Néhány ismert hangstúdió kénytelen volt végleg bezárni kapuit ezen körülmények miatt. Ezen stúdiók listáján szerepel pl. A Hit Factory és a Sony Music Studios New Yorkból, valamint az Olympic Studios és az Angel Studios Londonból.

Bár ezek a kereskedelmi stúdiók kiváló minőségű hangfelvételeket készíthetnek a bennük felvevő előadók számára, az otthoni stúdiókban használt felvevőszoftverek közül sok utánozhatja a keverőkonzolok és a többsávos magnók teljesítményét. A számítógépes zenei berendezések közös piaca több mint háromszorosára nőtt az ezredforduló óta eltelt egy évtized alatt és bár az albumok eladásai jelentősen csökkentek az elmúlt évtizedben, ezzel kényszerítve a hangstúdiókat a költségek csökkentésére, a számítógépes zenei szoftverek értékesítése is jelentősen megnőtt, más zenével kapcsolatos technológiákkal együtt. Bizonyos értelemben a kör lezárult, visszatértünk a kisvállalkozásokhoz. Hasonló módon ahhoz, ahogyan az emberek ma használják az otthoni felvételezést, a legtöbb professzionális hangstúdió üzlete valamikor a múltban azzal kezdődött, hogy a zenerajongók létrehoztak egy kis rögtönzött stúdiót saját szórakoztatására vagy projektjeik rögzítésére, gyakran az otthoni hálószobában vagy a garázsban.